Háziverseny, hivatalosan nyílt edzés

Na, ez is megvolt, kemény 60.05%-kal végeztem a középmezőnyben. Elég sokan, 25-en indultunk a D1 kategóriában, főleg 10-18 évesek, természetesen én és Ferencz voltunk a legidősebbek. A könnyekig meghatódtam viszont, mikor vettem át a díjszalagot (minden résztvevő kapott Csömöri Sportlovarda feliratú szalagot, ennek nagyon örültem), az idősebb bírónő gratulált, és dicséretesnek nevezte az indulásunkat. Nagyon jólesett! Általában ilyen 6-6.5 pontokat kaptam, amivel teljesen meg voltam elégedve.

Elég sokat készültem a versenyre, egyrészt begyakoroltuk a programot, másrészt rohangászni kellett ide-oda, vettem egy versenypólót a Horzéban, ill. ha már ott voltam, egy zsák idős lovaknak való tápot (Mühl), sőt még egy versenykesztyűt is, ha már lúd, legyen kövér. A póló egyébként nagyon elegáns, csipkebetéttel, simán fel fogom tudni venni munkahelyre is.

Tegnap lefürdettem Ferenczet, aki ebből kifolyólag kb. 5 évet fiatalodott, rengeteg kosz és por jött le róla, de azért mára sikerült visszaszednie, a verseny után boldogan hempergőzött a karámban. Ferencz egyébként, mint egy csataló, mikor trombitát hall, teljesen felpörgött a verseny előtt, mikor bemelegítettünk, zene, nézőközönség, más lovak, szemmel láthatóan imádta a versenyszituációt. Zoli, a lovarda tulajdonosa ilyeneket mondott, hogy nagydíjas ló volt, és nemtom hány millióért vették annak idején. Nem tudtam vele egy helyben állni, ott toporgott, nagyon várta, hogy menjünk be a versenypályára. Utána még levezetésként vágtáztunk is jutalomképpen.

Az is vicces volt, hogy mivel Ferencz elég nagydarab, és mikor megkértem az egyik kis lovast, hogy csináljon rólunk képeket, mindenki tiszteletteljesen félrehúzódott a közelünkből. :D Ilyenkor mindig igen jól szórakozom azon, hogy ugye Ferencz a veterán, tényleg a légynek sem árt, én meg a kissé béna kezdő lovas, milyen tiszteletet parancsolunk. Csak ez Ferenczen nem látszik, húgom szerint olyan, mint a Gyűrűk Urából a Fekete Lovasok.

Summa summárum, nagyon jól sikerült a verseny, jó volt a szervezés, innen is gratula a Csömöri Sportlovarda menedzsmentjének!

A díjló.

Szelfi.

A Fekete Lovas.

Együtt.

Örülünk, Vincent.

Nyereg 2. felvonás

Hát, emberek, sajnos nem lett jó a nyereg, túl nehéz volt Ferencznek. Az eladóval úgy egyeztünk meg, hogy ha nem jó, akkor visszaveszi, ez a mai napon meg is fog történni. Megpróbáltuk viszont az edzőm Daslö szintetikus nyergét, ami nagyon könnyű, és kényelmes mindkettőnknek, uh. most rendeltem egy 17.5-ös Daslö díjlovas nyerget a lovasok.hu-ról, és drukkolok, hogy meg is jöjjön a héten.

Ugyanis a hétvégén versenyen indulok!!! :D Én, a félős! Ezt is megértük. A lovardánk rendez ugyanis egy háziversenyt, és kedves lovastársaim rádumáltak az indulásra. Úgyhogy most a D1 (legegyszerűbb) díjlovas feladatsort bifláztam a hétvégén, illetve gyakoroltam Ferenczcel is. Nagyon vicces leszek szerintem a 14 évesek között, kérdeztem is, hogy szenior kategória nincs? De nem ez a lényeg, hanem a lovaglás öröme, meg mégis jó buli lesz vasárnapra más számokkal is, ugró, ügyességi, stb.

Ferencz egyébként elképesztő volt. Írtam, hogy mostanában nagyon élénk, körbe-körbe szoktunk rohangászni a pályán. Viszont mikor a díjlovas négyszögben először leléptük, utána lelovagoltuk a feladatot, lehetett érezni, hogy valami átkattant az agyában, hogy most itt koncentrálni kell, és mintaszerűen együttműködött, elindult ügetésben, megállt, 4 másodperc állj, stb. Valószínűleg visszajöttek a versenymúltjából a reflexek. Tényleg összeteszem a kezem, hogy vele dolgozhatok együtt, mert ideális tanítóló. Már nem emlékszem, hogy ki írta, hogy az ilyen tapasztalt, idős lovaknak meg kéne csókolnunk mind a négy patáját, hát én is így vagyok vele.

A fent említett paták. :)

Nyereg

Lovardamenedzserünk segítségével (innen is kösz!), vettem egy nyerget a hétvégén. Egyelőre tesztelés alatt áll, tegnap ültem fel, első blikkre nekem nagyon kényelmes volt, de estére beállt a derekam. Ferencznek nem tudom, milyen volt, alaposabb vizsgálat után látszott, hogy kicsit eláll a hátától oldalt, de az talán nem olyan nagy baj, emelővel orvosolható, amúgy is vettem az érzékeny hátú, magas marú öregúrnak egy Decathlon szőrös zselét. Majd még megnézem, hogy a hátizomra hogyan fekszik fel, van a lovasok.hu-n egy ilyen nyeregillesztési kisokos.

Viszont nem tudom, hogy mitől, de Ferencz úgy ment, mint akit sós puskával seggbe lőttek. Remélem, hogy nem attól "sietett el", hogy nyomta a nyereg a hátát. Valószínűleg csak hogy itt a tavasz, és egyébként is kevesebbet dolgozik, mivel csak én, ill az egyik lovászlány lovagoljuk. Konkrétan az elmúlt 10 napban tán háromszor ültünk rajta, akkor is csak szőrén sétáltunk, ill. kétszer körkarámoztam.

Ez utóbbi nagyon vicces volt! :D Kimentem vele a körkarámba, hogy mozgassuk kicsit a papócát. Ferencz először lógó fejjel, mélán caplatott vagy tíz percet mindkét kézre. Mikor gondoltam, hogy bemelegedett, rácsettintettem, hogy ügessünk, és gyengéden a földre csaptam az ostorral a csánkja mögött. Na, mintha puskából lőtték volna ki, úgy elkezdett vágtázni, mint egy csikó, én meg ott álltam a karám közepén, kezemben a futószárral, és részben hitetlenkedtem, részben meg fetrengtem a röhögéstől, hogy itt a szegény, öreg, fáradt 24 éves! Pár kör után azért leállt, de természetesen nagyon boldog voltam, hogy ilyen energikus. Utána még legeltünk.

Szóval visszatérve a tegnapi nyeregpróbás edzésre, kimentem délután, mikor az edzőmnek órái voltak a gyerekekkel, hogy mégis szem előtt legek, meg ne fossak egyedül a pályán. Felültem, és dettó, mint fent, léptünk, aztán úgy elkezdett ügetni, mint a gép, ott kerülgettük a többi lovat, mert ugye hosszúakat is lép. Én részben halálra váltan kapaszkodtam a szárakba, részben meg átgondoltam az életemet, hogy tényleg kellett nekem egy 180 marmagasságú, darabos mozgású, q kényelmetlen, és gyorsan is menni tudó buldózer? :D Az edzőm is rámszólt, hogy kicsit nyugodtabban, csináljak félfelvételeket. Óra végére se úgy nézett ki, mintha nagyon elfáradt volna, nekem meg ma izomlázam van.

Estére kicsit beállt a derekam a nyeregtől, uh még folyt köv, aztán meglátjuk.

Húsvéti tábor

A hosszú hétvégén az immár hagyományos tavaszi lovastáborban vettem részt. Lájtosan, mert egész napot fizikailag nem bírok, úgyhogy kb. ebédre érkeztem, és délután lovagoltunk, lovakat cicomáztunk, lószerszámot ápoltunk, sörényt nyírtunk, stb. Sajna elég ronda idő volt, most, amikor e sorokat írom viszont hét ágra süt a nap húsvéthétfőn, bár tegnap lett volna ilyen.

A jó hír, amit viszont pedzgettem, már hivatalos: megkaptam Ferencz felügyeleti jogát!!! Ferencz ugyanis megérdemelt nyugdíjas éveit tölti nálunk, a tulajdonosa már nem lovagolja, viszont fizeti a bértartás költségeit. Zs. az edzőm foglalkozott vele eddig, ő viszont elment a lovardából áprilistól másik helyre, így én tutujgathatom Ferenczet óvatos munka mellett.

Emellett persze ugyanúgy járok A.-hoz Dasmykára "normál" edzésekre, de Ferenczen eltötyöghetek heti 1-2-szer. Be kell viszont szerezni felszerelést, uh. már vettem neki szép, új kötőféket, kantárt, meg egy nyereg is tervben van természetesen.

Hétvégén persze ő volt a sztár, a teljes lovastábor, plusz a lovászok is vele foglalkoztak, nagyon jó dolga van.

Képek a táborból:

Szofika

Monty

Montyt lemozgatjuk

Ferencz

A tábori kutya fázik, ezért ráadtam a galléromat.