Ellenállok a társadalmi nyomásnak, nem írok évértékelőt. Röviden: minden oké.
Viszont arról szeretnék megemlékezni, hogy amúgy is imádom Jókait, de hogy mennyire értett még a lovakhoz is! Egy részlet a Kőszívűből. Dőlt betűvel jelzem a lovakkal kapcsolatos kifejezéseket.
"Boksa felhasalt valahogy a lovára. Nagy nyöszörgésébe került felülni. Hanem aztán mikor fenn ült, mintha hozzá lett volna nőve a lovához.
– No, ezredes uram, hát csak várjon, mindjárt itt leszek én ebben a nyomban!
Az ezredes nem vette észre, hogy ezt valami hegyes, dacos, betyáros hangon mondta már Boksa Gergő, ami nagyon különbözött eddigi siralmas, panaszos, szánalomkolduló modorától.
– Mindjárt visszajövök!
Azzal kiereszté a karikás ostort, s nagyot kondított vele. A hóka nevezetes zergeugrással kezdte a futást, s vitte gazdáját a tört résen keresztül. ...
A lovas pedig nem tréfált, s szíjon lógó kardját marokra kapva, nekirugaszkodott a betyárnak.
A betyár odavágott hozzá a karikással bal felől. A lovas parírozta a vágást a kardjával bal felől, a karikás dróthegye arcul csípte jobb felől. Akkor a betyár egy másikat vágott hozzá az ostorral jobb felől. A lovas előrenyújtá kardját jobb felől, az ostor képen kapta bal felől. Átkozott fegyver az; ellenkező oldalán vág meg, mint ahova céloz. A lovas káromkodott németül, magyarul.
Harmadszor aztán a lova orrára csippentett egy hegyeset az ostor végével a betyár, amitől a svalizsérló egyszerre két lábra ágaskodott, piruettet csinált, körülfordult, s ledobta a lovasát a hátáról.
Boksa Gergő pedig nem törődött vele tovább, hogy mi lesz a két darabbá vált ellenfeléből( :D a szerk.), hanem utánavágtatott a nyargaló gulyának, ráterelte a helyes irányra; sötét volt, köd is volt; oda mehetett vele, ahova akart. "
Oszter Sándor mint Rózsa Sándor, állítólag Jókai az ő alakját is felhasználta Boksa Gergő megformálásához.
https://www.lovaskalendarium.com/news/rozsa-sandor-szerepeben/
