Csizma

A tegnap edzésemen forradalmi felfedezést tettem: lehet, hogy mégis érdemes lenne lovaglócsizmát vennem? Az történt ugyanis, hogy mindent akkurátusan bepakoltam reggel a kocsiba, kivéve a lovaglócipőmet. Ebből kifolyólag az utcai csizmámban lovagoltam, ami kb. ilyen:

Na jó, a szegecsek nélkül.

Íme, láss csodát, sokkal fixebb volt a lábam, nem kalimpáltam előre-hátra, meg is dicsért az edzőm, megállapítottuk, hogy jobban tartja a csizma a bokám. Viszont az a bajom, hogy az átlagnál vastagabb a vádim, ezért nagyon nehezen találok rá csizmát. Már Angliából is rendeltem egyszer csizmát, az sem jött fel, vissza kellett küldenem, szívtam is a fogam a 13 e ft postaköltség miatt. Szóval segítséget kérek: aki tud 39-es széles vádijú (40 cm) lovaglócsizmát, az jelezze! Az edzőm  Demeter csizmakészítőt javasolta, aki méretre készít, lehet, hogy ez lesz a megoldás. 

A lovaglócsizma nem olcsó mulatság, 50-100 ezres nagyságrend. Azért nem akartam eddig belefektetni, mert túlzásnak éreztem a saját kezdő szintemhez képest, de már úgy látszik, így maradtam, fogok még lovagolni pár évig, úgyhogy szívesen áldozok rá, ha ez javítja a lovaglásomat.

Kép: Markus Spiske freeforcommercialuse.net from Pexels https://www.pexels.com/photo/fence-jump-horse-drop-93489/

Más téma: a tegnapi edzés részben a fentebb leírtak miatt egész jól ment. Edzőm ilyeneket mondott: - A végén még keretben lesz a ló! Látod, leadja a fejét. (vagy valami hasonló)

Lassan kezdem megszokni Ferencz mozgását, már gyakorolunk alakzatokat, köröket, kicsit több vágtát. Az edzőm az alábbi sztorit mesélte róla: még fénykorában, amikor országos ugróversenyeken szerepelt (mármint Ferencz, de amúgy az edzőm is) felült rá egy szintén nagyon sikeres versenyző. Végigmentek a pályán, Ferencz minden további nélkül megugrotta a 150-es magasságokat, hibátlanul teljesített. A végén a lovasa leszállt róla, közölte, hogy ilyen jó fejű, tehetséges lóval még nem találkozott, de köszöni, többet nem szeretne ráülni, annyira kényelmetlen a mozgása. :)

A jövő héten kapok egy újabb rehabilitáción levő lovat, akinek a lábát műtötték, őt is lehet majd kíméletesen lovagolni.

Sajnos ennek részben az a szomorú apropója, hogy Angikának, mint írtam, megsérült a lába, úgyhogy ő most hosszabb időre kiesik. Nagyon sajnálom, remélhetőleg felépül, de ez eltart egy darabig. Én ugye eddig főleg rajta ültem, a többi iskolaló közül még Dasmit tudom lovagolni, Montykát mint tudjuk mostanában hanyagolom, bár tök normálisan viselkedik az utóbbi időben. Rá is szívesen ülnék amúgy, csak kiszámíthatatlan, hogy mikor ijed meg. Van egy ilyen elméletem, hogy ez súlytól is függ, az ötvenkilós gimnazista lovasait nem dobálja le, viszont ők jobban is lovagolnak, mint én. De lehet, hogy megpróbálom majd valamikor, csak fejlődtem valamennyit.

Angikának jobbulást!