Nagyon érdekes élményem volt tegnap: volt itt a lovardában egy korombeli német csaj, Karin Link, aki ló-sportterápiával foglalkozik, és a tulajék megkértek, hogy tolmácsoljak neki, ha vki nem beszélne a lótulajdonosok közül angolul.
Karin először átmasszírozza a lovakat, megnézi, hogy van-e fájdalom, letapadás, feszülés, utána felrak több kis elektromos stimulátort a megfelelő helyekre, ami izomösszehúzódásokat vált ki. Ez utóbbi ismerős volt, nekem is kezelték ilyennel a nyakam a Sportkórházban, mikor be volt állva, tulajdonképpen ló-fizioterápia.
Luxikát is megnézettem vele, nem volt olcsó, de nagyon megnyugtatott. Luxi teljesen egészséges, korához képest (14 éves lesz ebben a hónapban) kitűnő állapotban van, semmi fizikai fájdalma nincs, laza, mint a rigalánc. Annyi az egyetlen probléma, hogy gyenge a hát-, és hasizma, illetve dagadt. :) Úgyhogy mától szalma helyett forgácsos boxban lesz, hogy ne egye fel maga alól az almot, illetve Karin javasolt izomerősítő gyakorlatokat, földről és nyeregből is.
Sokat beszélgettünk az én félősségemről is, neki is az a véleménye, hogy nem vagyunk egy jó kombináció, mert mindketten ijedősek vagyunk, de ettől eltekintve Luxi ideális ló lenne nekem, mivel végtelenül jóindulatú, figyelmes, "egy igazi gentleman", idézet vége. Ettől egyrészt a könnyekig meghatódtam, másrészt eddig is tudtam, tényleg, amióta itt vagyunk egyáltalán nem tartok Luxitól boxban, pályán kézből, kezdünk összeszokni.
Fel is ültem a héten kétszer, nem mondom, hogy valami nagy spíler voltam, de nem volt rossz élmény. Karin két dolgot emelt ki: egyrészt élveznem kell a lovaglást, másrészt bíznom kell a lovamban. Hát mindkettő csak részben valósul meg. Ahogy említettem földről teljesen megbízok Luxiban, nyeregből sajnos nem, ebből kifolyólag a lovaglást sem élvezem különösebben közben, de utána tényleg jön az endorfin.Abban maradtunk, hogy sétáljak vele sokat, nyerjem vissza az önbizalmamat, és a kényelmes nyereg is fontos.
Szóval most nem forszírozom az eladást, leginkább amiatt, hogy a lóvásárlás iszonyú macera, semmi kedvem hozzá per pill.
Karin először átmasszírozza a lovakat, megnézi, hogy van-e fájdalom, letapadás, feszülés, utána felrak több kis elektromos stimulátort a megfelelő helyekre, ami izomösszehúzódásokat vált ki. Ez utóbbi ismerős volt, nekem is kezelték ilyennel a nyakam a Sportkórházban, mikor be volt állva, tulajdonképpen ló-fizioterápia.
Luxikát is megnézettem vele, nem volt olcsó, de nagyon megnyugtatott. Luxi teljesen egészséges, korához képest (14 éves lesz ebben a hónapban) kitűnő állapotban van, semmi fizikai fájdalma nincs, laza, mint a rigalánc. Annyi az egyetlen probléma, hogy gyenge a hát-, és hasizma, illetve dagadt. :) Úgyhogy mától szalma helyett forgácsos boxban lesz, hogy ne egye fel maga alól az almot, illetve Karin javasolt izomerősítő gyakorlatokat, földről és nyeregből is.
Sokat beszélgettünk az én félősségemről is, neki is az a véleménye, hogy nem vagyunk egy jó kombináció, mert mindketten ijedősek vagyunk, de ettől eltekintve Luxi ideális ló lenne nekem, mivel végtelenül jóindulatú, figyelmes, "egy igazi gentleman", idézet vége. Ettől egyrészt a könnyekig meghatódtam, másrészt eddig is tudtam, tényleg, amióta itt vagyunk egyáltalán nem tartok Luxitól boxban, pályán kézből, kezdünk összeszokni.
Fel is ültem a héten kétszer, nem mondom, hogy valami nagy spíler voltam, de nem volt rossz élmény. Karin két dolgot emelt ki: egyrészt élveznem kell a lovaglást, másrészt bíznom kell a lovamban. Hát mindkettő csak részben valósul meg. Ahogy említettem földről teljesen megbízok Luxiban, nyeregből sajnos nem, ebből kifolyólag a lovaglást sem élvezem különösebben közben, de utána tényleg jön az endorfin.Abban maradtunk, hogy sétáljak vele sokat, nyerjem vissza az önbizalmamat, és a kényelmes nyereg is fontos.
Szóval most nem forszírozom az eladást, leginkább amiatt, hogy a lóvásárlás iszonyú macera, semmi kedvem hozzá per pill.
Ez a múlt héten készült, kicsi nekem ez a nyereg. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése