Címváltozás

Továbbra is csinálom ezt a Dr. Jennyt, aki többek között azt írja, hogy annak is nagy jelentősége van, hogy mit mondunk saját magunknak, ugyanis az agy nem "hallja" a tagadást például, tehát, ha azt mondod, hogy "Ne félj!", akkor abból az jön át, hogy "Félj!". Na most nem tudom, hogy ebben mennyi az igazság, de mivel ő a szakember, nálam biztos jobban ért hozzá. Én ugye elég sokat foglalkozok ezzel a bloggal, és úgy gondolom, hogy a fentiek alapján kontraproduktív azt olvasnom heti többször, hogy félős. Szóval ünnepélyesen átnevezem a blogot "Fejlődőképes lovas"-ra.

Aminek van is alapja, ugyanis tegnap kíváncsiságból elmentem egy lovardába, ahol régebben terepeztem, ugyanis másfél éve nem ültem Luxin kívül más lovon, és nagyon érdekelt, hogy hogyan boldogulok egy idegen lóval. 

Hát gyerekek, mit ne mondjak, döbbenetes élmény volt számomra. Egy Luxinál jóval alacsonyabb idősebb, szürke hölgyet kaptam. :)  Nem akarok itt dicsekedni (na jó, akarok), de konkrétan megettem reggelire. Ilyet még életemben nem éreztem, mindenem majdnem teljesen rendben volt, szárkezelés, csizma, állítások, stb. Mivel én voltam aznap az első lovasa, egy kicsit döcögősen indult, de kb óra közepére bemelegedett, és óra végén úgy vágtáztunk körbe-körbe, mint a kengyelfutó gyalogkakukk, már tartani kellett, meg is lepődtem, hogy milyen lelkes iskolaló.

Szóval nekem ez iszonyú pozitív visszacsatolás volt, rengeteget fejlődtem az elmúlt évek alatt. El sem tudtam volna képzelni ezt régebben.

Dids fotója a Pexels oldaláról