Gyakorlás

Mostanában azt csináljuk, hogy Laci felül, kicsit "előlovagolja" nekem Luxit, utána én átveszem, és csinálunk célzottan egy-két dolgot. Tegnap pl. a vágtabeugratásokat gyakoroltuk. Beugratom, megyek vele egy kicsit, felveszem, és újra ugyanezt. Természetesen akkor hagytam abba, amikor jól ment. 

Az ügetéssel már nincs problémám, a vágtával az a baj, hogy én úgy szocializálódtam, hogy üljek bele a hátába, itt meg kikönnyítve tanulom. Sajnos a beugratásnál is rosszul adom a segítséget, konkrétan a belső csizmámat is ráteszem automatikusan, aminek következtében Luxi összezavarodik, illetve amikor nem ugrik be, akkor megijedek és összegörnyedek. 

Nagyon igyekszem odafigyelni a testtartásomra, testbeszédemre, mennyire feszülök be, vagy lazulok el. Tökre észre lehet venni, hogy pl az óra végi sétálásnál mennyire másképp reagál rám Luxi, mikor lazán ülök rajta, illetve mikor a fenekem be van feszülve. Ha laza vagyok, akkor csinálja ezt a "kirágatjuk a szárakat a kézből", lenyúlik a feje.

Luxi egyébként pontosan tisztában van azzal, hogy ki ül rajta, és éppen mi a feladata. Mikor Laci után átvettem, egyből ugrott volna vágtába segítség nélkül is, mert tudta, hogy azt szoktuk gyakorolni. Azt is érzi, mikor én elbizonytalanodok, akkor ő sem készséges. Ő sajna nem egy iskolaló, ha van rá lehetősége, akkor igyekszik megúszni a feladatot, úgyhogy nagyon határozottnak kell vele lenni. De ez jó is, mert nekem meg pont ezt kéne gyakorolni. Régebben volt olyan ellenszegülése, hogy ha valamit nem akart csinálni, akkor letette a fejét, és felpúpozta a hátát, aminek következtében én megijedtem, és abbahagytam a feladatot, ő meg pihenhetett. De amióta Laci edz, azóta egyrészt tudja, hogy ezzel nem sokra megy, mert Laci simán átveszi ilyenkor, és nincs kecmec, illetve én is kezdek hozzászokni. Tegnap is minimálisan megpróbálkozott ezzel, de én nem rezzentem, ültem a hátában, tartottam a szárat, mire egyből abbahagyta.

Hát, így élünk mi Pannóniában. :) Lazításként itt egy videó, valamelyik nap pályakarbantartási munkák zajlottak a fedelesben, Krisztián húzta a pályát, a lovászok (és egy lelkes apuka) gereblyéztek, miközben én Luxit kézen sétáltattam Lacinak bemelegítésül, a háttérben pedig Kis Grófo ment teljes hangerővel. "Megkötöm lovamat piros almafához." Érzéketlenítés Cseszterlint-módra. :)

Próbálkozások

Na, közben annyi fejlemény volt, hogy valamelyik nap felkönyörögtem magam egy másik itteni lóra, hívjuk Puszinak, akiról azt kell tudni, hogy nagyon nyugodt. Szerettem volna kipróbálni, hogy rajta milyen érzés lovagolni. Ő nem a fent említett energikus sportlovak közé tartozik, rajtengedélyvizsgát tett vele a gazdája, egyébként nagyon jó származású, és jól képzett, drága ló, csak egyrészt már idősebb (16 éves), másrészt van egy veleszületett szív-rendellenessége, ami miatt konkrétan le van lassulva. 

Az alábbi meglátásokat tettem:

• Valóban nem féltem Puszikán
• ámde iszonyú hajtós volt
• aminek következtében teljesen elrontottam a lábtartásomat, ugyanúgy kalimpáltam előre-hátra, mint régebben, amiről viszont Luxin már sikeresen leszoktam
• nekem eléggé kényelmetlen, darabos volt Luxi után, akinek nagyon puha a mozgása, szegény Ferenczemre emlékeztetett, akin konkrétan nem lehetett tanügetni, annyira dobált
• emiatt huppogtam bele a hátába
• úgy ment, mint a tetű
• viszont beugrott vágtába, de nem elsőre, tehát valóban én adom rosszul a segítségeket, igaz, hogy sarkantyú nélkül lovagoltam.
• Ja, és Puszika úgy megijedt a betolt trágyás talicskától, már amikor benn voltunk a patamosónál, hogy alig tudtuk elkapni. Illetve estek már le róla is terepen. A ló az ló, bármilyen nyugodt is általában.

Szóval továbbra is fenntartom, hogy oké, van olyan ló, akin nem fosok, de mindenféle egyéb hátrányokkal rendelkezik. Ezzel szemben itt van Luxi, akin ugyan néha fosok, viszont egészséges, kényelmes, nem mondom, hogy fiatal, de nem is öreg még. És sajnos igazat kell adnom Lacinak, aki folyamatosan azt mondja, hogy menjen az a ló előre, mert akkor minden sokkal könnyebb. Egyébként Lajos bátyám is ezt mondta az Equitálban.

Ez utóbbiról egy kicsit részletesebben: én meg voltam róla győződve, hogy engem Luxi nagy mozgása, és gyorsasága ijeszt meg. Erről még most is meg vagyok győződve, ugyanis Puszi mint említettem, úgy ment, mint egy nyugdíjas csiga, de ebből kifolyólag sokkal rosszabb volt őt lovagolni, ld. fent. Van a sokat idézett lókiképzési skála, ennek is az alapja az ütemesség, amire az összes többi dolog épül. 

A hétvégén Laci megnézette velem a Riderlineon a díjlovas versenyt, ami nagy szó, mert ők díjugratók, tehát teljesen más szakág. Éppen egy viszonylag alacsony szintű számra kapcsolódtunk be, ahol fiatal lovasok mentek, és ott is úgy ügetett a ló, mint a hajder mennykő, ahogy nagymamám szokta volt mondani. Ezzel csak azt akarta érzékeltetni, hogy ez minden szakág alapja, nemcsak a díjugratásban, amiről szintén egy vicces lovas oldal azt írta, hogy nincs fék. Illetve a díjugratók szoktak azzal élcelődni, hogy az megy díjlovasnak, aki fosik az ugrástól.

Szóval sajnos kénytelen vagyok elismerni, hogy tényleg az a jó ló, amelyik energikusan megy előre, bármennyire is szarul érzem magam emiatt. Csak azzal vígasztalom magam, hogy Angeltől is féltem először annak idején, aztán hozzászoktam. 

Update: azóta Luxival is mentem, minden nagyon f@@án működött. Továbbra is problémáim vannak a vágtában tartással, de igazuk van a fiúknak abban (Krisztián is benn volt, mikor lovagoltam), hogy nem is akarom igazán. Majd gyakorlunk még!

Egyébként meg tegnap belegondoltam, itt vagyok az ország egyik legszínvonalasabb sportlovardájában, országos szinten versenyző lovasok és lovak között egy egészséges, lendületes lóval. Egyrészt verjem a seggem a földhöz, hogy van erre lehetőségem, másrészt meg gondoljak arra, hogy mennyivel haladóbb szint ez, mint iskolalovakon kocogni kezdőként, rengeteget fejlődtem tényleg. Márciusban még fel sem mertem ülni. Ezt azért sokszor elmondom magamnak. A sebességet meg meg kell szokni.

Díjlovas

Az eladó lovas hirdetések értelmezése, avagy szakszótár lóvásárláshoz

 Ezeket muszáj elmentenem, mielőtt eltűnnek az internet bugyraiban.

http://www.lovasok.hu/vicces-lovak/az-elado-lovas-hirdetesek-ertelmezese-avagy-szakszotar-lovasarlashoz-1/

https://www.lovasok.hu/vicces-lovak/az-elado-lovas-hirdetesek-ertelmezese-avagy-szakszotar-lovasarlashoz-2/

Ügetése térölelő: egy három kilométeres egyenes szakasz sem elég ahhoz, hogy beugorjon vágtába.

Szépen elindított: futószáron megy, de nem kockáztatjuk meg, hogy felüljünk rá.

Díjnyertes ló: második helyezett lett öt évvel ezelőtt egy versenyen, ahol szokatlanul kevés résztvevő volt a katasztrófavédelem rendkívüli időjárás miatt kiadott vörös fokozatú riasztásának köszönhetően.

Saját tenyésztésű: nem ismer semmit, kivéve a hátsókertet, ahol felnőtt.

Erős csontozatú: jó, hogy van sörénye meg farka, különben tehénnek néznéd.

Rossz szokásoktól mentes: különösen, ha rajta van a szájkosár.

Végleges magassága 162 cm felett lesz: jelenleg 142 cm, az anya 144 cm, az apa 155 cm, minden elődje 18 generációra visszamenőleg alacsonyabb, mint 162 cm, de ez a ló dacol majd a genetikával, és megnő.

Megbízható: már egy hete nem lépett rá senkire, nem lökött fel, harapott vagy rúgott meg senkit.

Szakember által betanított: már egy hónapja nem lépett rá senkire, nem lökött fel, harapott vagy rúgott meg senkit. A biztonság kedvéért gyakorold az orvosod számának tárcsázását úgy, hogy nem használhatod a karjaidat, az egyik lábad pedig egy virgonc ló vezetőszárának végén tapos.

Nemrég állatorvosi vizsgálaton esett át: valaki valami nagy gubancot talált ennél a lónál.

Csak jó helyre: nem igazán eladó, kivéve, ha: 

1. a dupláját fizeted annak, mint amennyit ér, 

2. hajlandó vagy aláírni egy tízoldalas jogi dokumentumot, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi tulajdonos minden este betakargassa és jóéjt puszit adjon neki.

Kiegyensúlyozott természetű: még sosem hagyta el az istállót.

Nyíráshoz, szállításhoz, húzáshoz szokott: mikor megpróbálod nyírni vagy felvezetni a lószállítóra, bármit elhúz, amihez kikötötted, vagy ami az útjában áll a parkolóban.

Időhiány miatt eladó: lovasa nem engedheti meg magának, hogy több időt töltsön kórházban.

Bátor: elrohan.

Jómozgású: elrohan.

Sportos: elrohan.

Haladó lovasoknak: elrohan.

Nyugodt: halott (majdnem).

Tőkeszelíd: halott (majdnem).

Élénk: idegbeteg.

Jó származású: az apja és az anyja testvérek.

Szín: fekete: sötétpej vagy sötét sárga és/vagy koszos.

Állatorvosi ellenőrzés lehetséges: fizess azért, hogy végre megtudjuk, mi a fene baja van.

Alkalmasság: military: nincs fék.

Alkalmasság: díjlovaglás: nincs gázpedál.

170 centinél magasabb: Valószínűleg 160 centi, talán 161 centi egy jobb napján, ha már régen volt körmölve, vagy valami hiba csúszott a mérésbe.

Jó étvágyú ló: Nincs más jó tulajdonsága, amit megemlíthetnék.

Finom kezű lovasnak: Nem árt, ha olyan finom a keze, mint egy bombaszakértőnek és olyan sérthetetlen, mint Chuck Norris.

Érzékeny ló: Megijed a pillangóktól, és a bokrokban gubbasztó láthatatlan szörnyeket is észreveszi.

Élénk/lendületes: A fentieken kívül szellemeket is lát és minden lehetőséget  megad, hogy csatlakozhass hozzájuk.

Tapasztalt lovasnak: Nem nyúlszívűeknek való.

Saját tenyésztésű: Olyannyira neveletlen, hogy az az életedbe kerülhet.

Remek melegvérű: A lónak ismeretlen a származása, de túl nagy és túl lassú ahhoz, hogy telivér legyen. Vagy: ez jobban hangzik, mint a félvér, hátha így többet adnak érte…  

Tenyésztésre alkalmas: Feltéve, hogy le tudod nyomozni felmenőit öt generációra visszamenőleg mind a két szülő vonalán.

Féltestvére országos bajnokságot nyert: Bár ő nyilvánvalóan nem az a bizonyos országos bajnokságot nyert ló, de álmodozni attól még lehet, még akkor is, ha sajnos nem a közös szülő felelős a jó génekért.

Mindig nyert szalagot: Leginkább rózsaszínt vagy zöldet kapott, főleg olyan kategóriákban, ahol mindössze 5-6 induló volt, épp ezért nem részleteztük a helyezéseit.

Rendszeres állatorvosi ellátást igényel: Lásd az alábbi képen.

Idős, megbízható herélt: Lásd az alábbi képen.

Ingyenesen elvihető / ökökbe fogadható / mentett ló: Ennyi erővel elkezdheted a pénzedet egy feneketlen gödörbe szórni. Jobban teszed, ha menekülőre fogod és nem nézel vissza.

Helyzetjelentés

Írtam, hogy sajnos Luxi kissé lesérült, és tovább tartott a lábadozása, mint vártam. Szerencsére semmi komoly nem történt, a dagadás végül is lement a lábáról, és a kb. tíznapos kényszerpihenő után frissen tért vissza a a munkába. 

Az első napokban emiatt Laci lovagolta, hogy ha tele lenne, akkor nehogy valami rossz élményem legyen, de nem csinált semmi extrát egy kis fejrázogatáson kívül. Én is visszaültem pár nap múlva, végül is tegnap lovagoltam először érzésem szerint normálisan és önállóan, nagyon jól ment az ügetés. A vágtával még vannak problémáim, van, hogy nem ugrik be, ha beugrik, akkor egy pár vágtaugrás után leáll, illetve nagyon sodródik befelé. Laci alatt természetesen úgy megy, mint a kisangyal, úgyhogy a hiba az ön készülékében van. :)

Laci szerint ez a legnehezebb, egyrészt megtalálni azt a szárhosszt, amivel 1. nem húzom a fejét 2. nem dobom el a szárat 3. megfelelően egyenesben tartom a lovat. Állítólag van, aki ezt egész életében nem tudja megtanulni. Hát remélem, hogy nekem azért fog sikerülni előbb-utóbb. Másrészt bíztatni vágtában, részben normális lábtartással (külső csizma rajta, belsővel nem rugdosni), részben pálcával.

Szóval mint mindig, megint nagyon sok mindenre kell egyszerre odafigyelni, ezek már csak ahhoz adódnak hozzá, hogy:

• ne csússzon bele a csizmám a kengyelbe
• lent legyen a sarkam a testsúlyommal együtt
• tartsam egyenesben a lovat
• ne essen be a vállam, ha mondjuk Luxi megbotlik, hanem maradjak hátul, húzzam ki magam
• tartsam a kezem a marja fölött
• ne emelkedjek ki túlságosan a nyeregből ügetésben
• ésatöbbi, ésatöbbi

Az a baj, hogy amíg ezek nem lesznek automatikusak, addig q nehéz. Nadehát csak megtanultam ügetni így 5 év alatt, ezt is megtanulom pár év múlva. :D 

Szokásos dilemmám: Luxi nem egy automata ló, tudnom kell normálisan lovagolni ahhoz, hogy jól menjen. Tudjátok, hogy mindig a fejem fölött lebeg ez az eladjam, vagy ne adjam, de az a helyzet, hogy most már úgy érzem, hogy nem lenne nekem elég egy iskolaló, mert nem jelentene kihívást. Sose gondoltam, hogy egyszer ez a mondat elhagyja a számat. Persze mindig vannak rosszabb, és jobb napok, dehát ez ilyen. Viszont ha őt el tudom lovagolni, akkor nem aszondom, hogy bárkit, mert itt a lovardában nagyjából olyan lovak vannak, akiknek a közelébe sem mehetek, de egy normál egészséges sportlovat igen. Na de az még odébb van.