Helyzetjelentés

Írtam, hogy sajnos Luxi kissé lesérült, és tovább tartott a lábadozása, mint vártam. Szerencsére semmi komoly nem történt, a dagadás végül is lement a lábáról, és a kb. tíznapos kényszerpihenő után frissen tért vissza a a munkába. 

Az első napokban emiatt Laci lovagolta, hogy ha tele lenne, akkor nehogy valami rossz élményem legyen, de nem csinált semmi extrát egy kis fejrázogatáson kívül. Én is visszaültem pár nap múlva, végül is tegnap lovagoltam először érzésem szerint normálisan és önállóan, nagyon jól ment az ügetés. A vágtával még vannak problémáim, van, hogy nem ugrik be, ha beugrik, akkor egy pár vágtaugrás után leáll, illetve nagyon sodródik befelé. Laci alatt természetesen úgy megy, mint a kisangyal, úgyhogy a hiba az ön készülékében van. :)

Laci szerint ez a legnehezebb, egyrészt megtalálni azt a szárhosszt, amivel 1. nem húzom a fejét 2. nem dobom el a szárat 3. megfelelően egyenesben tartom a lovat. Állítólag van, aki ezt egész életében nem tudja megtanulni. Hát remélem, hogy nekem azért fog sikerülni előbb-utóbb. Másrészt bíztatni vágtában, részben normális lábtartással (külső csizma rajta, belsővel nem rugdosni), részben pálcával.

Szóval mint mindig, megint nagyon sok mindenre kell egyszerre odafigyelni, ezek már csak ahhoz adódnak hozzá, hogy:

• ne csússzon bele a csizmám a kengyelbe
• lent legyen a sarkam a testsúlyommal együtt
• tartsam egyenesben a lovat
• ne essen be a vállam, ha mondjuk Luxi megbotlik, hanem maradjak hátul, húzzam ki magam
• tartsam a kezem a marja fölött
• ne emelkedjek ki túlságosan a nyeregből ügetésben
• ésatöbbi, ésatöbbi

Az a baj, hogy amíg ezek nem lesznek automatikusak, addig q nehéz. Nadehát csak megtanultam ügetni így 5 év alatt, ezt is megtanulom pár év múlva. :D 

Szokásos dilemmám: Luxi nem egy automata ló, tudnom kell normálisan lovagolni ahhoz, hogy jól menjen. Tudjátok, hogy mindig a fejem fölött lebeg ez az eladjam, vagy ne adjam, de az a helyzet, hogy most már úgy érzem, hogy nem lenne nekem elég egy iskolaló, mert nem jelentene kihívást. Sose gondoltam, hogy egyszer ez a mondat elhagyja a számat. Persze mindig vannak rosszabb, és jobb napok, dehát ez ilyen. Viszont ha őt el tudom lovagolni, akkor nem aszondom, hogy bárkit, mert itt a lovardában nagyjából olyan lovak vannak, akiknek a közelébe sem mehetek, de egy normál egészséges sportlovat igen. Na de az még odébb van.