Gyerekek, olvasom a fenti face csoportot (Horse Riders: Nervous/Loss of Confidence), hát szegények, hozzájuk képest én egy military lovas vagyok. Olyan rettegéseket írnak le, meg hogy ki mennyire nem mer felülni egyáltalán a lovára, csak lépni mer, stb. Sajnálom őket, de ez azért nekem nagyon sok önbizalmat ad. Igaz, ez egy angol csoport, és ahogy írtam, angolszász területen sokkal őszintébbek az emberek ilyen szempontból, illetve ez egy nagyon kedves csoport, mindenki biztatja, támogatja a másikat. Ezzel most nem minket magyarokat akarom szidni, egyszerűen ez kulturális különbség, (ld. Hofstede-féle kulturális modellek) már az őszinteséggel kapcsolatban, biztatásról meg annyit, hogy én sem kaptam itt soha tőletek semmi negatívumot, amit utólag is köszönök! :)
Mostanában is már önállóan vezetgetem ki-be a lovakat a jártatóba, karámba, méneket is, leveszem, felteszem az ínvédőt, fáslit, stb. Régebben be se mertem menni a boxukba. Luxikát is húzom-nyúzom. Krisztián is mondta, hogy gondoljak bele, mennyit fejlődtem magamhoz képest csak az elmúlt félévben is.
Luxi most sajna pár napos kényszerpihenőn volt, mert beverte valahova a hátsó lábát, és bedagadt. Az a tippünk, hogy felakadt, tudnak olyat csinálni a lovak, hogy ha a boxban a fal felé fordulva fekszenek le, akkor nem tudnak felállni, vergődnek, és beütik a lábukat. Láttam már ilyet egyszer, lovas kislányok lélekszakadva rohantak Lacihoz, hogy az egyik ló a boxban fekszik, és rugdos. Na én persze egyből a legrosszabbra gondoltam, de Laci odament, megfogta a ló farkát, és elhúzta a faltól, aztán gyorsan hátralépett, a ló meg felkecmergett, és zavartan pislogott.
Luxi lábáról már szépen lement a szűrődés, de azért fásliztuk éjszakára, illetve kölcsönkapott egy jegelő fáslit is, amitől Laci elmondása szerint az első felrakásnál majdnem felmászott a box falára, de a második alkalommal már lecsukódó szemmel, relaxálva tűrte. Azon gondolkoztunk, hogy mi történhetett szegénnyel csikókorában, hogy ilyen rosszul viseli az újdonságokat, mert amúgy egy nagyon szelíd, nyugis ló. Írtam már itt, hogy a lovak és a gazdáik hasonlítanak egymásra, hát ez nálunk egészen viccesen így van: mindketten beszariak vagyunk, lusták, és szeretünk enni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése