A múltkori megijedős terepezés után Laci azt a feltételt szabta, hogy ha tudok 2-2- kört vágtázni mindkét kézre egyfolytában, akkor mehetek ki terepre. Bevallom ugyanis töredelmesen, hogy egyszerűen kifogy belőlem a szusz. Sokkal fittebbnek kéne lennem. Meg mondjuk Luxi sem az a ló, akit nem lehet visszafogni vágtában: folyamatosan hajtani kell, különben leáll. A beugratás már megy, ezt részben jól begyakoroltuk futószáron, részben állatorvosi tanácsra sokat bemelegítünk, így Luxi elengedettebb, lazább lesz. Megnézettem ugyanis dokival Luxit, és ezt javasolta. Úgyhogy most ez a célom, igyekszem én is többet mozogni, gyalogolni, kardiógyakorlatokat végezni. Majd beszámolok a fejleményekről.
Most, hogy így leírom és visszaolvasom, egészen vicces, hogy mennyire hasonlítunk egymásra Luxival: idősebb, lusta, edzetlen, ijedős, szeret enni. 😃 Erről egy régebbi beszélgetés jut eszembe, amit kihallgattam két lovas lány között:
(lovas lány 1 ábrándosan):- Azt mondják, hogy a lovak hasonlítanak a gazdájukra.
(lovas lány 2 dühösen): - Igen? Akkor én is egy ilyen sunyi köcsög vagyok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése