2018. november 19., hétfő

Itt a tél

És vele azok a szarrá fagyós lovaglások. Ma is kimentem délután négykor a lovardába, az oktatóm már nyergelte Angit, aki közben majdnem belealudt az etetőjébe, én meg feltettem a költői kérdést, hogy:- Van itt olyan marha rajtunk kívül, aki ilyenkor akar lovagolni?
-Én. - szólalt meg egy rezignált hang a hátam mögött. Nem vettem észre Éva lovastársamat, aki közben Dasmit nyergelte. Ő is a negyvenes lovas asszonyok kategóriájába tartozik.

A napom egyébként rosszul indult, nyögvenyelősen folytatódott, és hervasztóan végződött. Még a nyári gumijaim vannak a kocsin, aminek következtében csigalassúsággal közlekedtemm az M0-n a latyakban, másrészt migrénes jellegű fejfájásom is kezdődött, ezért is mentem ki, hogy a friss levegő majd elmulasztja. Jobb is lett, de a lovaglás is egy kínszenvedés volt, legalább negyedórát kínlódtam a kengyelem állítgatásával, hevederhúzással, dzsekilevelétellel, stb.

De a végén persze sokkal jobban éreztem magam. Ezért kell ilyenkor is kicsit erőltetni.

Egyébként most nézek egy lovat, de még semmi nem biztos, az állatorvosi vizsgálattól függ minden, uh nem akarom elkiabálni. Akkor aztán nem lesz nyafi, menni kell. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése