Az előző posztomban leírt problémára, márhogy úgy érzem, hogy még nem alakult ki köztünk a kapcsolat, pofonegyszerű megoldást találtam.
Az járt a fejemben, hogy szegény Luxnak se dal, móka, kacagás, hogy csak akkor találkozunk, mikor kimegyek, dolgozunk, visszateszem a boxba, és távozom. Ez neki is uncsi, nem mondom, hogy megerőltető, mert nem szakad bele a munkba, de nem egy sztahanovista, hogy finoman fogalmazzak.
Szóval azon gondolkoztam, hogy valahogy fel kéne dobni a mindennapjainkat. Mivel tél van, ezért nem jutott eszembe, hogy legeltessem, de a napokban láttam egy képet, hogy egy fjord milyen lelkesen szedi ki a hó alól a száraz füveket. Na, mondom, csináljunk már valami mást is, mint a napi rutin.
Ezen felbuzdulva összeszedtem ma Luxit, és kötőféken, a biztonság kedvéért azért a láncos vezetőszárral, mégis, ki tudja, hogy fog reagálni az ismeretlen környezetre, kisétáltunk a legelőre Lili lovastársam megnyugtató társaságában. Sportszerűtlen nehezítésként a szomszéd lovarda összes lova falanxot alkotva felsorakozott kb. 50 méterre, és meredten bámultak minket, de ez is csak viszonylag rövid ideig volt érdekes. Én közben csináltam vele a Parelli-féle első játékot, ami gyakorlatilag az, hogy simogassuk át a lovat mindenhol, hátha valahol nem szereti, ha hozzányúlnak, érzéketlenítsük. Ezel persze Luxinak semmi problémjáa nem volt.
Miután kinézelődte magát, szépen elkezdett piszmogni a száraz, de a hó alatt még viszonylag zöld fűvel, legelgetett, és teljesen lelazult. Egy jó 15-20 percet töltöttünk kinn, elvoltunk, és a visszavezetéskor sem kellett vele olyan harcokat vívni, mint Montyval, jött rendesen.
Ezentúl is legelésre fel! Kellenek az ilyen lazulások is. Igazából én szívesen tartanám félridegben Luxot, azért az természetesebb környezet, mint a karámozás-istállózás, de egyelőre még nem vagyunk úgy összeszokva, hogy önállóan átvigyem máshova, szükségem van az edzői támogatásra is. Talán majd 1-2 év múlva. Illetve azt ne feledjük, hogy nagyon kevés olyan lovarda van, ahol van fedeles is, úgyhogy valamit valamiért. A sportlovi azért infrastrukturálisan nagyon jól felszerelt hely.
De mindenesetre itt is van lehetőség legeltetésre, főleg ha lesz fű, addig meg szívesen töltök vele plusz félórát, neki is, nekem is jót tesz lovaglás után/helyett.
Az járt a fejemben, hogy szegény Luxnak se dal, móka, kacagás, hogy csak akkor találkozunk, mikor kimegyek, dolgozunk, visszateszem a boxba, és távozom. Ez neki is uncsi, nem mondom, hogy megerőltető, mert nem szakad bele a munkba, de nem egy sztahanovista, hogy finoman fogalmazzak.
Szóval azon gondolkoztam, hogy valahogy fel kéne dobni a mindennapjainkat. Mivel tél van, ezért nem jutott eszembe, hogy legeltessem, de a napokban láttam egy képet, hogy egy fjord milyen lelkesen szedi ki a hó alól a száraz füveket. Na, mondom, csináljunk már valami mást is, mint a napi rutin.
Ezen felbuzdulva összeszedtem ma Luxit, és kötőféken, a biztonság kedvéért azért a láncos vezetőszárral, mégis, ki tudja, hogy fog reagálni az ismeretlen környezetre, kisétáltunk a legelőre Lili lovastársam megnyugtató társaságában. Sportszerűtlen nehezítésként a szomszéd lovarda összes lova falanxot alkotva felsorakozott kb. 50 méterre, és meredten bámultak minket, de ez is csak viszonylag rövid ideig volt érdekes. Én közben csináltam vele a Parelli-féle első játékot, ami gyakorlatilag az, hogy simogassuk át a lovat mindenhol, hátha valahol nem szereti, ha hozzányúlnak, érzéketlenítsük. Ezel persze Luxinak semmi problémjáa nem volt.
Miután kinézelődte magát, szépen elkezdett piszmogni a száraz, de a hó alatt még viszonylag zöld fűvel, legelgetett, és teljesen lelazult. Egy jó 15-20 percet töltöttünk kinn, elvoltunk, és a visszavezetéskor sem kellett vele olyan harcokat vívni, mint Montyval, jött rendesen.
Ezentúl is legelésre fel! Kellenek az ilyen lazulások is. Igazából én szívesen tartanám félridegben Luxot, azért az természetesebb környezet, mint a karámozás-istállózás, de egyelőre még nem vagyunk úgy összeszokva, hogy önállóan átvigyem máshova, szükségem van az edzői támogatásra is. Talán majd 1-2 év múlva. Illetve azt ne feledjük, hogy nagyon kevés olyan lovarda van, ahol van fedeles is, úgyhogy valamit valamiért. A sportlovi azért infrastrukturálisan nagyon jól felszerelt hely.
De mindenesetre itt is van lehetőség legeltetésre, főleg ha lesz fű, addig meg szívesen töltök vele plusz félórát, neki is, nekem is jót tesz lovaglás után/helyett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése