Szombaton kezdődött a nagy hóesés, délután 2-re értünk ki az unokaöcsémmel a lovardába. Nagyon idilli és relaxáló volt, senki nem volt kinn rajtunk kívül, lovászok feltételezem a házban, az istállóban kellemes hőmérséklet, lószag, békésen szénázó lovak. Az unokaöcsém még hóembert is épített.
A lovak viszont voltak kinn délelőtt, lehetett látni a szőrükön, uh nem volt istállógőz. Azért én kirángattam Luxikát a punnyadásból, és futószáraztunk. Igazából fel is ülhettem volna, mert teljesen nyugodtan, normálisan viselkedett, de még egyedül nem akartam, egyelőre edzői felügyelet alatt szeretnék lenni, amíg nem szokunk össze.
Másnap viszont olvadás volt, úgyhogy szintén maradtunk a futószárnál. Ilyenkor csúsznak ugyanis le a fedeles tetejéről a havak, és még én is megijedtem, mikor trágyaszedés közben a fejem fölött nagy svunggal lezúgott egy lavina. Hát még a lovak.
Szelit, Luxot futószáraztuk, és azért volt ijedezés. De semmi eszetlen elrohanás, rángatás, nagyon meg voltam vele elégedve. Az első megijedésnél odamentem, megsimogattam, megnyugtattam. Nagyon megható volt, ahogy ez a nagy állat kétségbeesetten nézett, hogy gazdám, védj meg, odabújt hozzám. Igazán cuki jószág!
Más lovasok is bejöttek, aztán igen gyorsan ki is mentek. Kivéve a két iskolalovunkat, akik semmitől nem ijednek meg, úgyhogy az oktatóm megtartotta a futószáras edzéseit közben.
Utána almát, répát adtam Luxinak, és boldogan távoztam.
A lovak viszont voltak kinn délelőtt, lehetett látni a szőrükön, uh nem volt istállógőz. Azért én kirángattam Luxikát a punnyadásból, és futószáraztunk. Igazából fel is ülhettem volna, mert teljesen nyugodtan, normálisan viselkedett, de még egyedül nem akartam, egyelőre edzői felügyelet alatt szeretnék lenni, amíg nem szokunk össze.
Másnap viszont olvadás volt, úgyhogy szintén maradtunk a futószárnál. Ilyenkor csúsznak ugyanis le a fedeles tetejéről a havak, és még én is megijedtem, mikor trágyaszedés közben a fejem fölött nagy svunggal lezúgott egy lavina. Hát még a lovak.
Szelit, Luxot futószáraztuk, és azért volt ijedezés. De semmi eszetlen elrohanás, rángatás, nagyon meg voltam vele elégedve. Az első megijedésnél odamentem, megsimogattam, megnyugtattam. Nagyon megható volt, ahogy ez a nagy állat kétségbeesetten nézett, hogy gazdám, védj meg, odabújt hozzám. Igazán cuki jószág!
Más lovasok is bejöttek, aztán igen gyorsan ki is mentek. Kivéve a két iskolalovunkat, akik semmitől nem ijednek meg, úgyhogy az oktatóm megtartotta a futószáras edzéseit közben.
Utána almát, répát adtam Luxinak, és boldogan távoztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése