Mármint az én érzéketlenítésem. :) Működik ez az "addig csináljuk, amíg nem unjuk". Csütörtökön nem tudtam kimenni, sajnos rémes migrénem volt emiatt a szeles melegfront miatt. Ebből kifolyólag pénteken, bár órám volt, írtam a hallgatóimnak, hogy előre nem látható körülmények miatt félórával hamarabb be kell fejeznem az órát. Úgyhogy vis majorra hivatkozva kirohantam még világosban, de közben besötétedett, úgyhogy igyekeztem a kispálya megvilágított részén maradni, bár ez leginkább engem zavart, nem Luxot.
Kb. félórát csak léptünk az elején mire akklimatizálódtam, aztán teljesen lelazultam, ügetgettünk, kengyel nélküliztem, még léptünk. Szóval ez egy jó módszer. Érdekes módon Angi ijedt meg emberektől, akik zseblámpával mászkáltak hátul az autószerelő mellett, Luxot ez nem izgatta.
Mára nyírást terveztünk, de a csaj lemondta késélezési problámákra hivatkozva, uh. folyt köv. Ma is nagyon szeles idő volt, úgyhogy inkább futószáraztuk Andival Luxot, egy rudat kellett átlépnie, amitől néha vonakodni szokott. Ezt végképp nem értjük, mivel ugróló volt, tehát volt alkalma hozzászokni a rudakhoz. Lehet, hogy pont ezért, nem akar dolgozni.
A szél miatt további ijesztő dolgok is történtek mielőtt megérkeztem, valami kartonpapírokat fújt el a szél a pálya mellett, aminek következtében Dasmika vágtázott át keresztbe a pályán a lovasával, de esés nem volt.
Mai képek, szintén Adri munkái:
Futószárazás a rúdon át
Orrpuszi.
A széna szállításának speciális módja, Adri, mint nehezék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése