2019. október 24., csütörtök

Változatlanul

Helyzetjelentés: azóta sem tudtam rászánni magam, hogy felüljek Luxira. Jó, ez nem igaz, egyszer felültem, állítólag nagyon szépen ügettem, de L. nyergében, ami egyrészt nekem kicsi, másrészt ugrónyereg, úgyhogy úgy ültem, mint majom a köszörűkövön, érzésem szerint. Bár állítólag jobb volt a lábtartásom.

Luxit L. lovagolja, egyre szebben megy, ugrik, úgyhogy tulajdonképpen semmi probléma nem lenne vele, de vannak ilyen megijedései, amikor megugrik. Ami ugye egy nálam gyakorlottabb lovasnak nudli, de én nem akarok még egy esést megkockáztatni. Tudom, hogy semmi extra nem lenne, meg csak az nem esik le, aki nem ül föl, de nekem semmi kedvem ehhez, bocsi.

Mindenesetre így is nagyon jól elvagyok, legeltetem, tutujgatom, segítek eteni, kivinni a lovakat a jártatóba, stb. Viszont hiányzik a mozgás, úgyhogy megint elkezdtem kocogni, tök jólesett.

L. még kapacitál, hogy üljek vissza, még meglátom.


1 megjegyzés: