2019. október 5., szombat

Megint a fedelesben

Lassan hozzá kell ehhez is szokni, ahogy jön a rossz idő. Mikor asszem szerdán kiértem, és felnyergeltem, pont leszakadt az ég. Luxika türelmesen álldogált teljes felszerelésben a patamosóban, háziasszonyom szerint kicsit el is aludt. Mikor kicsit csendesedett, levonultunk a fedelesbe, ami azért egyrészt még mindig egy mumus, leginkább is nekem, másrészt meg akkora dromedár ez a ló, hogy sokkal kisebb helye van fordulni pl. Bár azért ez nem kéne, hogy probléma legyen, nem emiatt sodródik. Az sem segített, hogy az eső hol rákezdte, hol abbahagyta, hangosan dobolt a tetőn, amitől leginkább én pánikoltam.

Viszont Luxi eddigi pályafutásának nagyjából legjobb formáját hozta, nemtom, L. mit csinált vele előző nap. Állítólag nem a leigazodásra, támaszkodásra fordított figyelmet, hanem előre lovagolta. Ebből kifolyólag Luxi úgy ment, mint a hajder mennykő, ahogy nagymamám mondta, én meg ott kapkodtam a levegőt a hátán, nem vagyok hozzászokva ilyen sebességhez. Biztos a hűvösebb idő is szerepet játszott.

Mindenesetre úgy látszik, működik a dolog. Az is volt a tipp, h Luxi azért mutat ilyen hullámzó teljesítményt, merthogy nincs kondija, és egy megerőltetőbb edzés után (nem én lovagolom olyankor :D ) izomláza van.

Amúgy minden oké volt, nem volt ijedezés, szépen ügetett, vágtázott, állítólag az ülésem is javult valamennyit, nem kalimpálok annyira. Utána még egy jó óráig ásítoztam, szerintem túlventilláltam kissé.

Tervbe van véve egy profibb nyereg is, de majd idővel, most ilyen autóval kapcsolatos kiadásaim voltak, téli gumi, stb.



Az illusztráció nem a mi fedelesünk, hanem az Equital Balatonedericsen, de hadd reklámozzam őket kicsit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése