Húzós két hét van mögöttem: munkahelyen pályázati beadási határidők voltak, kidolgoztuk a belünket. Ebből kifolyólag már egy hete nem csak a mamára gondolok, hanem fáj a fejem. Meg a frontok. Szóval nagyon ramaty állapotban voltam a héten, csütörtökön-pénteken ki sem tudtam menni. Ma se voltam a topon, de már úgy voltam vele, hogy ha a fene fenét eszik, akkor is kimegyek, hétfőn láttam utoljára a lovamat.
Ilyenkor is van foglalkozva vele, hogy szép magyartalanul mondjam, Andi vagy ráül, vagy haladóbb lovasokat ültet rá. Nem azért, mert amúgy nagyon tele lenne, de sajnos ha nem megy mindennap, kicsit szűrődik (bedagad, bevizesedik) a hátsó lába. Az előző helyén jártatógépben ment, sajna az nálunk nincs, uh mozgatni kell. Nagyon normális egyébként mostanában, mikor beütött a tavasz, akkor volt 1-2 dilisebb napja, de ez gyorsan elmúlt.
Szóval ma Szeli volt felestartójával, B-vel mentünk ki, aki először lelovagolta Szelit, utána felült Luxra, kicsit bemelegítette, léptek, ügetgettek, vágtáztak, aztán átadta nekem. Főleg az ütemességet gyakoroltuk, hogy normális, élénk tempóban menjen előre, ne tötymörögjön, illetve a vágtába beugratást. B. szerint Lux kissé össze van zavarodva, mivel nem adom jól a segítségeket, ezért nem tudja, hogy tonképp mit kéne csinálni. Ugye ő nem egy iskolaló, aki megszokta a rémesen lovagló kezdőket. De éppen emiatt jó nekem, mert meg kell tanulnom összehangolni a segítségeimet. És így szépen ment is a vágtába ugratás pálca nélkül is. Andi is ezen a véleményen van, idézem: - Dasmi egy makacs, rosszul képzett ló, elkalimpálsz rajta. kicsit pálcázod, aztán beugrik. Lux egy makacs, jól képzett ló, ő akkor ugrik be, ha jól adod a segítségeket.
A jól képzett ló. Van is egy ilyen című alapmű. A másik "A jól képzett lovas", ezen még dolgozunk.
A szoszédban zajló építkezés miatt ezúttal nem flexeltek, hanem emberek fekete nejlon ponyvákat teregettek egy konténer tetejére. A lovak a fülük botját se mozdították. Komolyan, tiszta kiképzés.
Ja, beküldtem vagy egy hónapja a lóútlevelét a meglepő módon lóútlevél irodába. Várom, várom, már rájuk telefonáltam a héten, aszittem, elveszett a postán, de kiderült, hogy még kotlanak rajta, ennyi ideig tartott a tulajdonos átíratása. A jövő héten tán kiküldik.
Ilyenkor is van foglalkozva vele, hogy szép magyartalanul mondjam, Andi vagy ráül, vagy haladóbb lovasokat ültet rá. Nem azért, mert amúgy nagyon tele lenne, de sajnos ha nem megy mindennap, kicsit szűrődik (bedagad, bevizesedik) a hátsó lába. Az előző helyén jártatógépben ment, sajna az nálunk nincs, uh mozgatni kell. Nagyon normális egyébként mostanában, mikor beütött a tavasz, akkor volt 1-2 dilisebb napja, de ez gyorsan elmúlt.
Szóval ma Szeli volt felestartójával, B-vel mentünk ki, aki először lelovagolta Szelit, utána felült Luxra, kicsit bemelegítette, léptek, ügetgettek, vágtáztak, aztán átadta nekem. Főleg az ütemességet gyakoroltuk, hogy normális, élénk tempóban menjen előre, ne tötymörögjön, illetve a vágtába beugratást. B. szerint Lux kissé össze van zavarodva, mivel nem adom jól a segítségeket, ezért nem tudja, hogy tonképp mit kéne csinálni. Ugye ő nem egy iskolaló, aki megszokta a rémesen lovagló kezdőket. De éppen emiatt jó nekem, mert meg kell tanulnom összehangolni a segítségeimet. És így szépen ment is a vágtába ugratás pálca nélkül is. Andi is ezen a véleményen van, idézem: - Dasmi egy makacs, rosszul képzett ló, elkalimpálsz rajta. kicsit pálcázod, aztán beugrik. Lux egy makacs, jól képzett ló, ő akkor ugrik be, ha jól adod a segítségeket.
A szoszédban zajló építkezés miatt ezúttal nem flexeltek, hanem emberek fekete nejlon ponyvákat teregettek egy konténer tetejére. A lovak a fülük botját se mozdították. Komolyan, tiszta kiképzés.
Ja, beküldtem vagy egy hónapja a lóútlevelét a meglepő módon lóútlevél irodába. Várom, várom, már rájuk telefonáltam a héten, aszittem, elveszett a postán, de kiderült, hogy még kotlanak rajta, ennyi ideig tartott a tulajdonos átíratása. A jövő héten tán kiküldik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése