Utoljára Pünkösdhétfőn voltam a lovamnál, a héten benn kellett lenni a munkahelyemen, illetve nem is konkrétan az irodában, hanem kedden egy konferencián, szerdán az unokaöcsémék évvégi ünnepsége volt, csütörtökön meg képzést tartottam, úgyhogy csak tegnap tudtam kimenni Luxihoz.
A héten Andi és Cs. ült rajta, de eléggé el voltam kenődve, mert egyik alkalommal nagyon makacskodott. Csinál néha olyat, hogy egyszerűen nincs kedve menni, és olyankor ellenkezik. Én pl. ilyenkor nem tudom beugratni vágtába. Háta nem fáj, foga nem fáj, lábai rendben vannak, sima hiszti. Máskor viszont mint a kisangyal. Mondjuk ezt most betudtam annak, hogy kb. 1 hete költöztünk át, és annak idején Csömörön is ennyi idő után hisztizett be. Most egyébként sokkal hamarabb beszokott, mint amikor Egerből elhoztuk, gondolom amiatt, hogy a gazdái nem változtak (Andi, én foglalkozunk vele a legtöbbet, + Andi két lovasa, Cs. és B.)
Tegnap is kenyérre lehetett kenni. Elég későn mentünk ki a hőség miatt, de már olyan 7-fél 8 körül teljesen kellemes idő volt. Igaz, mikor fel akartam rá ülni, majdnem lefordultam nyereggel együtt, nem húztam meg ugyanis kellőképpen a hevedert. Szerintem fogyott pocakból, viszont izmosodott, amióta itt vagyunk, mert elkezdett jártatóban menni azokon a napokon, amikor nem ülünk rajta.
A pályán ugyan először megtekintettük az ugrásokhoz kitett akadályokat, de a második ránézésre már nem foglalkozott velük. Andi közben Szelikével rótta a köröket, mi bemelegítettünk, és utána az utóbbi idők egyik legjobb edzését produkáltuk. Luxi lelkes volt, ügetett, vágtázott, az óra végén már nagyon szépen kereste a támaszkodást a száron, keretben ment, teljesen el voltam tőle ájulva. Utána lábmosás, leszivacsolás, kaja. Csak a végén nagyon összecsipkedtek minket a szúnyogok.
Én nem tudom, mitől függ ez, hogy milyen az edzés. Nekem is lehet rossz hangulatom, Luxi is lehet rossz passzban, olyankor elég hervasztó, de most pl. teljesen rendben volt minden. Vicces mémek alapján más is így van ezzel, úgyhogy gondolom ez normális, mivel egy érző lényről van szó. Az érző lény nagyon bújós is volt utána, érzelmesen álldogálltunk együtt a patamosóban.
Amíg ilyen meleg van, inkább estefelé megyünk, reggel nagyon süt a nap.
Ja, még ami nagyon jólesett, az az volt, hogy a házigazdáim mindketten ismerték Ferenczet még fénykorából, és nagyon elismerően emlegették, hogy én milyen lelkiismeretesen foglalkoztam vele öreg napjaira. Sokat jelent ez nekem, mivel igazi lovasemberekről van szó, és ha ők ilyen jó véleménnyel vannak rólam, az nagy megtiszteltetés! Egyébként Andi is ugyanezt mondta még annak idején, hogy Csömörön mindenki értékelte a gondoskodásomat.
A héten Andi és Cs. ült rajta, de eléggé el voltam kenődve, mert egyik alkalommal nagyon makacskodott. Csinál néha olyat, hogy egyszerűen nincs kedve menni, és olyankor ellenkezik. Én pl. ilyenkor nem tudom beugratni vágtába. Háta nem fáj, foga nem fáj, lábai rendben vannak, sima hiszti. Máskor viszont mint a kisangyal. Mondjuk ezt most betudtam annak, hogy kb. 1 hete költöztünk át, és annak idején Csömörön is ennyi idő után hisztizett be. Most egyébként sokkal hamarabb beszokott, mint amikor Egerből elhoztuk, gondolom amiatt, hogy a gazdái nem változtak (Andi, én foglalkozunk vele a legtöbbet, + Andi két lovasa, Cs. és B.)
Tegnap is kenyérre lehetett kenni. Elég későn mentünk ki a hőség miatt, de már olyan 7-fél 8 körül teljesen kellemes idő volt. Igaz, mikor fel akartam rá ülni, majdnem lefordultam nyereggel együtt, nem húztam meg ugyanis kellőképpen a hevedert. Szerintem fogyott pocakból, viszont izmosodott, amióta itt vagyunk, mert elkezdett jártatóban menni azokon a napokon, amikor nem ülünk rajta.
A pályán ugyan először megtekintettük az ugrásokhoz kitett akadályokat, de a második ránézésre már nem foglalkozott velük. Andi közben Szelikével rótta a köröket, mi bemelegítettünk, és utána az utóbbi idők egyik legjobb edzését produkáltuk. Luxi lelkes volt, ügetett, vágtázott, az óra végén már nagyon szépen kereste a támaszkodást a száron, keretben ment, teljesen el voltam tőle ájulva. Utána lábmosás, leszivacsolás, kaja. Csak a végén nagyon összecsipkedtek minket a szúnyogok.
Én nem tudom, mitől függ ez, hogy milyen az edzés. Nekem is lehet rossz hangulatom, Luxi is lehet rossz passzban, olyankor elég hervasztó, de most pl. teljesen rendben volt minden. Vicces mémek alapján más is így van ezzel, úgyhogy gondolom ez normális, mivel egy érző lényről van szó. Az érző lény nagyon bújós is volt utána, érzelmesen álldogálltunk együtt a patamosóban.
Amíg ilyen meleg van, inkább estefelé megyünk, reggel nagyon süt a nap.
Ja, még ami nagyon jólesett, az az volt, hogy a házigazdáim mindketten ismerték Ferenczet még fénykorából, és nagyon elismerően emlegették, hogy én milyen lelkiismeretesen foglalkoztam vele öreg napjaira. Sokat jelent ez nekem, mivel igazi lovasemberekről van szó, és ha ők ilyen jó véleménnyel vannak rólam, az nagy megtiszteltetés! Egyébként Andi is ugyanezt mondta még annak idején, hogy Csömörön mindenki értékelte a gondoskodásomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése